Nyári zápor bárcsak jönne!

Minden könnyet elsöpörne!

Zúgó szellő szárnyra kapná,

s messze tova elsodorná!

Égő villám porlasztaná,

napsugár felszárítaná,

szivárvány felvidítaná,

földön hamu betakarná!

Vízben hullám bárcsak lenne!

S belenézne a szemembe!

Fájdalmammal hullámozna,

szívemen átzakatolna.

Tisztítson meg tiszta vízzel, hogy

szembenézve az árvízzel

én is egyszer partra szálljak,

homok alá is belássak.

Ússzak tovább, lebegjek,

álmomból soha fel ne kelljek!

Zápor, eső, villám, napfény,

váljon gőzzé, ellebegvén!

Adjon utat, s ne egy gátat

határt szabva a mának!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.