Izzó lánggal égő,

hosszú fehér kémcső,

ki megérinted lelkem,

s kárhoztatod testem.

Ízed változatos,

színed káprázatos,

tüzed melegsége,

lelkem békessége.

Egyszer megragadtál,

Tőlem nem távoztál,

szállj csak tovább házról-házra

s repülj tovább másvilágra.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.