Megbíztál bennem, de hiába.

Eszem vesztve kerestem

A választ az Életre, s a Mára.

Megbíztam benned, de hiába.

Futottam utánad, de a vihart nem észlelve

Beleléptem nyakig a pocsolyába.

Megbíztál bennem, de hiába.

Eszem kerestem, a választ el nem veszthettem,

Kérdésem sem volt.

Megbíztam benned, de hiába.

Futottam utánad, de te azt mondtad:

Ne járjunk mindketten zsákutcába!

Bíztam benned, de féltem.

S e félelemszüzességemben elvetéltem.

Bíztál bennem, de féltél.

Azt mondtad: fájni fog,

S engem kímélve az életemből kiléptél.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.