Piros szín varázsa mámorít,

Vágyaim izzása beborít.

Fekete gyémántként izzik az ágy,

Kékes télben vigyázz meg ne fázz!

Tisztán fehér az érzelmi szál,

Zöld rétre letört veréb száll.

Magányosnak tűnve keresi az étket,

Sok szép virág néki hajt térdet.

Fűben pojácák hada kél,

Hangyák közt tücsök boldogan zenél.

Erdei tóban nagy a zsongás,

Szürkületkor népvándorlás.

Fekete a fehér, sárgul a kék

Télben nyár,

Rosszban jó,

Álomban valósággá válva

Minden szín együtt zenél.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.