Álmomban sem gondoltam

Hogy elfog majd a kényszer,

Hogy szeressek egy férfit

Csak szívvel nem ésszel!

Álmomban sem hittem,

Hogy megcsókol majd egyszer,

S hogy bennem ez mennyi érzést,

Indít majd el.

Bár fiatal az érzés, mely hozzád csatol

S gyermek a kar, mely téged karol

S naív a szív, mely téged szeret

És a lélek, mely el nem feled.

Én biztosan tudom mit akarok: TÉGED!

S ha más nem látja, hogy boldog vagyok, téved.

S nem ismer eléggé: én ilyen vagyok.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.