2016.01.23. 12:43
Fény a szív
Árnyékban fény közeledik, de eltűnik felül.
Szélben jeges csóva tépi szívemet belül.
Tengermoraj mossa talpam és elviszi a mély.
Sűrű felhő sötétjében galamb útra kél.
Tűző napon száraz ágban éled már a tél.
Hagyd, hogy a fény a szív felé
Törjön mélyről gejzírként felfelé,
szálljon messze-messze szét a fény
Vigye elé üzenetét.
Hold az égen körbe jár, éj nappal egyesül.
Homokvihar dúlja lelkem, mint orkán legbelül.
Napfény gyógyít, vihart űz el szivárvánnyá válsz
Száraz éjben, tűző télben, szunnyad már a nyár
Mosolyogva, duruzsolva eggyévál’ a pár.
Hagyd hogy a fény a szív felé,
Törjön mélyről gejzírként felfelé,
szálljon messze-messze szét a fény
Vigye elé üzenetét.
Ha üt az óra, fordulj át,lelked eső mossa át
Szíved pergő ritmusát, éld most át
Sötétből a fény felé, fordulj át és bennem élj
Csak egyet kérek,ne félj!
Hagyd hogy a fény a szív felé,
Törjön mélyről gejzírként felfelé.
szálljon messze-messze szét a fény,
Vigye elé üzenetét.
https://www.youtube.com/watch?v=GLd4UQt33B0
2016.01.09. 15:52
Távol
Velem vagy, s mégsem.
Távol vagy, érzem.
Szeretsz? – kérdem.
Én, igen.
Velem vagy, s mégsem.
Távol vagy, érzem.
Szeretsz? –kérdem
Én, talán mégsem.
2016.01.09. 15:52
Játszva/cogva a tűzzel
Kiszámíthatatlanul élsz,
mégis élvezed,
mert úgy tűnik
nem félsz.
De ez csak látszat.
Legbelül reszketsz
És bizakodsz, hogy valaki
egyszer leveszi rólad
a felelőtlen terhed.
Tévedsz, ha azt hiszed,
minden nap új.
Hogy életed percről-percre
Megújul
s bármit vétkezel,
kitörlődik.
Tévedsz, ha abban bízol,
Hogy szemed egyszer
őszintén fénylik.
Hogy mosolyod őszinte lesz,
minden álca mentes.
Hogy ölelésedben magad lehetsz
S nem csak vágyhelyettes.
Tévedsz, ha azt hiszed
kerek a világ,
s te egy csettintésre
megváltoztathatod.
Mindenben tévedsz,
csak egyben nem:
Tévedni emberi dolog!
2016.01.09. 15:52
Kontra-pro
Ellentmondás az élet
minden téren.
Ész kontra szív,
szerelem pengeélen.
Furcsa, hogy hiányzik valaki,
Kinek jelenléte sem volt soha.
Hogy szeretsz valakit,
kivel nem beszéltél soha.
Hogy felbosszant valaki,
kit sosem láttál.
Hogy szimpatiktus valaki,
kivel csak emailt váltottál.
Hogy olyannak nyílsz meg,
’ki nem érdemli meg,
s olyan előtt titkolózol,
’ki mindenben követ.
Hogy olyannal vagy rideg,
ki nem érdemli meg,
s szerelmet olyannak adsz,
’ki sosem lesz tied.
Pro és kontra, ez az élet.
Legyél kontra, hogyha pro volnék,
is egyensúlyban éljek!
2016.01.09. 15:52
Az élet
Az élet
szereplés.
Feltevés.
Szenvedély
és szenvedés.
Egy a fontos
s ez a cél:
ne csak álmodd,
benne élj!
2016.01.09. 15:52
"Pocsolyába léptem"
Megbíztál bennem, de hiába.
Eszem vesztve kerestem
A választ az Életre, s a Mára.
Megbíztam benned, de hiába.
Futottam utánad, de a vihart nem észlelve
Beleléptem nyakig a pocsolyába.
Megbíztál bennem, de hiába.
Eszem kerestem, a választ el nem veszthettem,
Kérdésem sem volt.
Megbíztam benned, de hiába.
Futottam utánad, de te azt mondtad:
Ne járjunk mindketten zsákutcába!
Bíztam benned, de féltem.
S e félelemszüzességemben elvetéltem.
Bíztál bennem, de féltél.
Azt mondtad: fájni fog,
S engem kímélve az életemből kiléptél.
2016.01.09. 15:52
Te
Furcsa ez az élet.
Furcsa, hogy csak éled,
S mégis életrészed.
Minden mi történik:
Te vagy!
S mindegy,
mért történik
örülj, hogy vagy.
S ha valakinek
fontos vagy.
2016.01.09. 15:52
Dohány
Izzó lánggal égő,
hosszú fehér kémcső,
ki megérinted lelkem,
s kárhoztatod testem.
Ízed változatos,
színed káprázatos,
tüzed melegsége,
lelkem békessége.
Egyszer megragadtál,
Tőlem nem távoztál,
szállj csak tovább házról-házra
s repülj tovább másvilágra.
2016.01.09. 15:52
"Ágyban, párnák közt"
Puha párna, meleg ágy.
Ez mire sokszor várva-vársz.
Semmi vekker, borzalom,
az sem zavar, ha
óriás pók mászik a falon.
Átölelni, hozzábújni,
reggel kávéba nyúlni.
Ez az álmod,
erre vágysz!
És hogy egyszer…
Szárnyalj, perzselj,
repess és arra gyere haza:
Nem vagy egyedül…
Társad mindenben veled örül.
Ölel, perzsel,
reggelente veled szexe.l
S éjjelente képzeletben
azt súgja füledbe:
Szeretlek drága!
Légy életem párja!
2016.01.09. 15:52
Hiányzik valami?
A hiány
félelmet szül.
Magányt ad.
Kétségbe ejt.
Nem hívod,
de követ s rád talál.
A hiány
Fájdalmas.
Hiányolod azt,
’mire a leginkább vágysz,
de tudod, hogy soha
nem telik be
benned ez az űr.
A hiány
Felemészt.
S egy idő után belátod,
hogy félsz.
Majd rádöbbensz,
hogy már nem is élsz.
2016.01.09. 15:52
1480
Ezernégyszáznyolcvan forint.
Ennyi lesz az ára,
ha a mekiben eszel,
a magad kárára.
Hamburger, sültkrumpli
és mellé még a krémes,
kakaóhoz hasonló
forró csoki, édes.
Ehetnél máshol is,
de az várhat magára.
A meki közel van,
s nem egy félórára.
Beülhetsz laptoppal,
jegyzettel, telóval.
Beülhetsz egyedül
vagy egy fickóval.
Nagy a kínálat,
de nem sok újat ad,
ha magadnak az újra
esélyt sosem adsz.
Megszokás az élet is.
Megszokod és eszel.
Tudod, az vagy, amit megeszel.
De téged nem érdekel csak eszel és
észre sem veszed,
hogy mivé leszel.
2016.01.09. 15:52
Nyári zápor
Nyári zápor bárcsak jönne!
Minden könnyet elsöpörne!
Zúgó szellő szárnyra kapná,
s messze tova elsodorná!
Égő villám porlasztaná,
napsugár felszárítaná,
szivárvány felvidítaná,
földön hamu betakarná!
Vízben hullám bárcsak lenne!
S belenézne a szemembe!
Fájdalmammal hullámozna,
szívemen átzakatolna.
Tisztítson meg tiszta vízzel, hogy
szembenézve az árvízzel
én is egyszer partra szálljak,
homok alá is belássak.
Ússzak tovább, lebegjek,
álmomból soha fel ne kelljek!
Zápor, eső, villám, napfény,
váljon gőzzé, ellebegvén!
Adjon utat, s ne egy gátat
határt szabva a mának!
2016.01.09. 15:51
Térkép
A szemem a lelkem, a lélek tükör.
Fura, hogy egy elfolyt szem látványa
téged gyötör.
A szám a szívem, a szívem tiéd.
Meglep, hogy összetöröd,
S megkérdem miért?
A lábam térkép, a térkép út.
Fel vagy le?
Nyugi!
Előbb-utóbb célba jutsz.
2016.01.09. 15:51
Csak úgy a színekről
Piros szín varázsa mámorít,
Vágyaim izzása beborít.
Fekete gyémántként izzik az ágy,
Kékes télben vigyázz meg ne fázz!
Tisztán fehér az érzelmi szál,
Zöld rétre letört veréb száll.
Magányosnak tűnve keresi az étket,
Sok szép virág néki hajt térdet.
Fűben pojácák hada kél,
Hangyák közt tücsök boldogan zenél.
Erdei tóban nagy a zsongás,
Szürkületkor népvándorlás.
Fekete a fehér, sárgul a kék
Télben nyár,
Rosszban jó,
Álomban valósággá válva
Minden szín együtt zenél.
2016.01.09. 15:51
Egy könnycseppet ejteni
Egy könnycseppet ejteni
azért, akit szeretsz,
ez a minimum,
melyet már csak akkor tehetsz,
mikor az élet úgy kívánja,
barátod a másvilágra indul…
Felfedezni elrejtett kincseket.
Egy könnycseppet ejteni
azért, akit szeretsz.
Ez a törvény, melyet
meg nem szeghetsz.
Hisz a szíved súgja odabentről
s az érzés, mely szíveket öl,
egyszer téged is betemet.
Egy könnycseppet ejteni
valakiért, akit szeretsz.
Ki ma már nem fogja a kezed.
Ki az életben többé már
nem lehet veled.
Kinek a neve nem jelent mást:
Megbízható, igaz barát!
Egyetlenegy könnycseppet sem ejteni.
Nem sírni, ha a szavak ideje már lejárt.
Ha a fájdalomtól a szívedben olyan nagy az űr,
hogy a lelked nem képes elviselni.
A legjobban ezt némán lehet kifejezni.
Ezt az embert úgy, mint te
soha senki nem fogja szeretni!
2016.01.09. 15:51
A bohóc
Bűn, bűn-bánat.
Uram bocsá, hogy más az álarc mögé láthat.
Könny, könny't fakaszt, s lényed sírba sírva,
Magad maradsz, bár
börtönajtód nyitva.
Bűn, bűn, kényszer.
Lelked ékszer
Volt, míg el nem kapta
egy kosztól csillogó macska,
S a szépet szennyé karcolva
eltemette, érte kár volna.
Bűn, bűn, bánat.
Néki hátat fordítani volna jó!
Gondtalanul élni, mint tengeren a hajó!
Fényes kincset halászni,
magunkat kalóznak álcázni,
Fölösleges, de helyénvaló.
Bűn, bűn, kényszer.
Megteheted egyszer-kétszer,
Felfestve a maszkot.
Mosoly mögött sírhatsz,
Feltéve a bohócarcot.
Bűn, bűn, bánat.
Szerettem, ha fájhat.
Egyszer sem szegültem szembe,
Beleköpve a tökéletes receptbe…
Mondván hol a só?
Nem szóltam, csak mosolyogtam.
Sugallván: „Így épp jó, pont helyénvaló.”
2016.01.09. 15:51
Népdalihlette egyveleg
Meglátlak, nevetlek,
Találomra szeretlek
Itt találtam, oda tettem,
Lelkedet, bár nem kerestem,
Mégis vermedbe estem.
Vak ló voltam és most látok,
Zsákutcából kitalálok,
Tyúkként szemet találok.
Kerestelek épp eleget.
Megtalálva,
Jól álcázva,
Lőttem egy verebet.
Ugráljon mindenki, rajta menjetek.
Tekeredjen az érzelem, mint a kígyó farka
Rétes is lesz belőle bárki megmondhatja.
2016.01.09. 15:51
Kaland
Bor. Pia. Mámor.
Ettől lesz bátor,
ki, olykor a mától is fél.
Ne add fel álmod!
Vedd fel a sárból az érzést,
mi mindig remél.
Vad erőszak, vad szerelem.
Benned többet, meg nem lelem.
Egyszer tetted ezt énvelem,
s e nap óta azt kérdezem:
Lelked véres, lelkem vétkes,
közös múltunk még kísérthet?
Talán így van, talán így lesz,
talán többet nem kísértesz.
Baj a vágy, de nem mind vétkes.
Szép a románc, bár néha férges.
Vad az érzés, melyet adtál.
Többé mért ne bizakodnál?
Vad erőszak, vad szerelem.
Benned mindezt meglelhettem.
Bor, pia, mámor
Ettől lesz bátor,
ki olykor a mától is fél.
Vedd fel a harcot,
s kapd fel a földről a
rongyot, mely néha kefél.
2016.01.09. 15:51
(Sz)experente
Este lett.
Fekszem.
Kekszet ettem.
Msnre keveredtem.
Chatelek exxel.
Engem szeretsz?
Lehet!-felelte.
Pesten leszek zengtem,
Keress meg s velem lehetsz.
Embertelen szex lesz.
2016.01.09. 15:51
Csak simán élj!
Mért akarod megírni
a saját forgatókönyvedet?
Mért akarod megfogalmazni
amit nem lehet?
A boldogságot, a szerelmet,
az egész életet?
Mért akarsz mindent túlbonyolítani?
Mért akarsz törvényeket hozni,
és azok szerint élni?
Törvénybe foglalnád léted,
hogy aztán azt béklyóban élhesd?
Inkább élj!
Simán élj!
És élvezd az élted!
Minden nap más.
Egy változás,
melyet Te alakítasz!
Élj úgy, hogy szabad légy,
és tetteidben, magad légy!
Ne akard más életét
magadévá tenni, hisz
- az oroszlán sem fog soha
kanállal enni…-
a tiéd úgysem lesz!
2016.01.09. 15:51
Mért?
Mért?
Mért van az életben
kényszer, mely
éltet nem kímél?
Mért nincs elég pénzed,
hogy élj?
Mért nagy a mérce, és
egyáltalán mit mér?
Mért van pénz, hogy
dolgozz érte?
És rendszer,
mely közli:
mégis minek?
Hisz’ meg úgysem érte.
Mért van barát?
Erre nem kell felelned.
Azért, hogy mindig ott legyen neked.
Mert szeret, anélkül hogy
megkérdezné: kell ez neked?